2019. May 20.
A jelenlegi, 2018. január elsejétől érvényben lévő szigorított, „költségoptimalizált” követelmények értelmében ma már gyakorlatilag csak hőszigetelt épületeket építhetünk. Kiemelt szigorítás történt a talajjal érintkező határolószerkezetek esetében, melyeket immáron teljes területük alatt kell hőszigetelnünk. Az újépítésű épületeink szerkezeteinek energiahatékony kialakítása, vagy meglévő épületeink energiahatékonysági célú felújítása tehát kiemelt fontosságú, melyben a hőszigetelés alkalmazásának épületfizikailag helyes megválasztása és a folyamatos hőszigetelő burok létrehozása az egyik legfontosabb összetevő. Megfelelő épületszerkezeti kialakítással a belső tér egészségesebbé és komfortosabbá tehető, mivel a határolószerkezetek belső felületi hőmérséklete a levegő hőmérsékletével közel azonos marad, valamint a hőhidak hatását is minimálisra csökkenthetjük, ezáltal elkerülve penészesedést. A megfelelő hőszigetelés alkalmazásával az épületszerkezetek is megóvhatók a károsító környezeti hatásoktól, mellyel teljesítőképességük csökkenése megakadályozható, valamint élettartamuk növelhető. Az előbbieken túl, nem mellesleg, jelentős energia- és széndioxidkibocsátási megtakarítást is elérhetünk, kiemeltképp, ha környezetkímélő hőszigetelőanyagokat választunk.
A TDK munka során a hallgató(k) egy hazai gyártású üveghab granulátummal dolgozhat(nak). A kutatás során a hallgató(k) az anyagon elvégzik a szükséges épületfizikai laborvizsgálatokat, valamint ellenőrzik a meglévő épületszerkezeti kialakításokat numerikus hőtechnikai vagy kapcsolt hő- és nedvességtechnikai szimulációk alkalmazásával, illetve a szimulációk alapján új, hatékonyabb épületszerkezeti kialakításokat javasolnak. A dolgozatban előtérbe kerülhetnek az üveghab granulátum alkalmazásának építéstechnológiai, valamint a gazdaságossági kérdései is.