Budapest University of Technology and EconomicsFaculty of Civil Engineering - Since 1782

Kis és közepes vízgyűjtők lefolyási tulajdonságainak ismerete alapvető fontosságú településrendezési és vízgazdálkodási tervek elkészítésénél, melyeknek kiemelkedően fontos része a különböző visszatérési valószínűségekhez tartozó vízhozamok, vízállások és levonuló víztömegek mértékadó keresztszelvényekben, megfelelő pontossággal való meghatározása. Az elmúlt években bekövetkező intenzív esőzések miatt jelentős árhullámok vonultak le számos patakon (Bükkös-patak, Kemence-patak), a heves kiöntések komoly károkat okoztak. Számos empirikus formula létezik a vízgyűjtők csapadékeseményekre adott válaszának leírására, azonban napjaink szélsőséges időjárása, a klímaváltozás következményeiként megjelenő egyre nagyobb gyakoriságú villámárvizek, valamint extrém csapadékesemények, továbbá a Magyarországon található nagyszámú kisvízfolyás minimális mennyiségű mérőállomással való ellátottsága, erőteljesen igényli új módszerek alkalmazását.

Ennek korszerű és napjainkban egyre elterjedtebb eszközei a vízgyűjtők hasonlósági elemzésével kiegészített geostatisztikai eljárások, illetve a hidrológiai modellek alkalmazása. Előbbi módszer az egyes lefolyási jellemzők térbeli interpolálhatóságára alapoz, így az adathiányos területek lefolyási viszonyai is jellemezhetők. Mivel ezen eljárás során pár vízgyűjtőről rendelkezésre álló adat segítségével igyekszünk kiterjeszteni nagyobb térségekre a lefolyási jellemzőket, bizonyos eredmények nagy bizonytalansággal terheltek lehetnek. A bizonytalanságok számszerűsítésében és csökkentésében azonban segítségünkre lehetnek a hidrológiai modellek, amelyek fizikai alapon igyekeznek a csapadék-lefolyás folyamatokat számítani. A térinformatikai adatbázisok széleskörűvé és elérhetővé válása, a hidrológiai folyamatok leírása a pontszerű felől a térben osztott, digitális terepmodelleken alapuló leírás felé halad, amely egyre több fizikai alapokon nyugvó paraméter modellekbe való bevonását teszi lehetővé. Ezen módszerek az empirikus formulákkal ellentétben viszonylag rugalmasan illeszthetők bármely vízgyűjtőre, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű mérési adatok hiánya komoly problémát jelent a hidrológiai csapadék-lefolyás modellek helyes paraméterezése esetén, emiatt a jelölt feladata egy hazai viszonylatban alkalmazható vízgyűjtő csoportosítási módszertan kidolgozása, majd a hidrológiai modellek magas szabad paraméterszámának kiküszöbölése céljából a modellezési és hasonlósági elemzések együttes alkalmazásának vizsgálata. Továbbá meglévő csapadék-lefolyás modellek tesztelése, különböző hidrológiai modellek implementálása konkrét kisvízgyűjtőkre az elérhető adatok függvényében, illetve a modellek alkalmazhatósági körének vizsgálata.