Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

Kulturális örökségünk részét képezik a felszín alatti üregrendszerek, amelyek közül, a városok alatt található, vagy az erődített szerkezetekhez kapcsolódó (pl. várak alatti), vagy a sírkamrák különlegesen fontos szerepet kapnak egyes területeken, mint turisztikai látványosság. Hazánkból ismert példák az egri vár alatti kazamaták, vagy a budai vár pincéi. Külföldi példák közül talán legismertebbek a Párizs vagy Róma alatti rendszerek mellett az egyiptomi királysírok (pl. Luxor). A kutatás témája ilyen pince/üregrendszerek vizsgálata és a falazat anyagának és a rajta található esetleges festett rétegek tönkremeneteli folyamatainak elemzése és a megőrzésükhöz szükséges konzerválási javaslat megadása. Első lépésben a pince/sír rendszerek geometriai felmérése készül el, majd az elkészített rajzok alapján kiválasztott szakaszok vizsgálata képezi a doktori kutatás részét. Helyszíni roncsolásmentes (ultrahang terjedési sebesség, Schmidt-kalapács, Duroskop, szín, elemi összetétel) vizsgálatokkal a kőzetanyag tulajdonságait kell meghatározni. Az olyan falszakaszokat, amelyeken esetleg festett falképek vannak, külön kell vizsgálni. Itt a kőanyag, a hordozó és a pigmentréteg külön elemzésre kerül. A kőanyagból lehetőség szerint mintát véve szilárdsági, póruseloszlási és időállósági paraméterek meghatározása a cél. Ezen felül az üreg környezeti paramétereit helyszíni hőmérséklet, páratartalom méréssel lehet meghatározni. Ennek ismeretében laboratóriumban lehet modellezni a mállási folyamatokat kísérleti felület kialakításával klímakamrában. A kapott eredményeket összeveti a pályázó más nemzetközi szinten ismert publikált eredményekkel. Végső cél a felszín alatti terület mállási folyamatainak megértése az üreg rendszerek megőrzése és konzerválási javaslatok megadása.

 

***

 

Subsurface cavities and cellars form integrated parts of our cultural heritage. These are often cut in stones and found below cities and fortresses and attract tourists worldwide. Examples are known from Hungary, such as cellar system of Eger Castle, or subsurface openings at Buda Castle Hill, Budapest. At international level, the iconic examples are the catacombs of Paris, Rome or the tombs of Egypt (e.g. Luxor). The research focuses on the analysis of the stones and painted layers (if present) of these cellars and cavities. The main aim is the understanding of deterioration processes, and providing data for their preservation and finally suggesting a feasible conservation method. The first phase is the geometric survey of the cavities which is followed by selection of test surfaces. Non-destructive on site tests such as Schmidt hammer, Duroskop, ultrasonic pulse velocity, colour, elemental composition, will allow the characterization of stone. Wall sections where painted layers are found will be tested separately, analysing the stone, base layer and pigment layer. Where possible stone samples will be taken and analysed in the laboratory for strength, porosity, pore-size distribution and durability. In addition, micro-climatic parameters such as temperature, humidity will be recorded in the cavity. Knowing the micro-climate of the tested cavity it is possible to make laboratory tests to simulate the underground processes in a climate chamber. The obtained results will be compared to published data sets. The expected outcome is the understanding of subsurface weathering processes and the preservation of these heritage sites and providing tools for their conservation.